7 mítosz a vadnyugatról - és ami mögötte van
Vadnyugati történetek 1.
A déli államok kultúrájában mindig is erősen élt a törvényen kívüliek kultusza. Hozzáértők szerint ennek egyrészt az ott élők sajátos gondolkodásmódjában keresendő az oka, másrészt a banditák közül sokan valóban a déli államokból származtak, ezek oldalán harcoltak a polgárháborúban. Most annak járunk utána, hogy a történelmi tények tükrében mi igaz a vadnyugatot övező legendákból, melyek - elsősorban a filmiparnak köszönhetően - a mai napig tartják magukat a köztudatban.
1. Lovak kontra tevék
El tudjátok képzelni John Wayne-t, Charles Bronson-t vagy Clint Eastwood-ot, amint egy Hollywoodi western film záró jelenetében teveháton ellovagol a naplementében? Nem, ugye? Pedig egy ilyen képsor nem is állna messze a történelmi valóságtól: a XIX. század közepétől ugyanis közel egy évszázadon át tevék népesítették be Texas vidékét. Az amerikai Kongresszus 1855-ben döntött úgy, hogy tevéket importálnak Egyiptomból, abban a reményben, hogy a kopár, sivatagos délnyugati vidékek felderítésében ezek az állatok inkább a katonák hasznára válnak majd, mint a lovak. 1857-re a hadsereg 70 tevével és egy „tevés egységgel” (United States Camel Corps) rendelkezett. Bár az első kísérletek biztatóak voltak és az egypupuak egészen Californiáig jutottak, kitört a polgárháború, így a lassú mozgású állatoknak a katonaság már nem vette hasznát. Megváltak hát tőlük, de közben néhány példány elszökött, majd a vadonban sikeresen szaporodtak. Így azután közel 100 éven át a texas-i vadvilág szerves részét képezték a vadtevék. Az utolsó élő példányt 1941-ben látták.
Fotó: Drum Barracks, San Pedro, California
2. Multikulti
A western filmek cowboyai szinte kivétel nélkül fehér bőrű keménylegények. Időként ugyan felbukkan egy-egy fekete bőrű karakter, esetleg egy maréknyi mexikói, de a túlnyomó többség „valódi amerikai”, az amerikai értékek két lábon járó megtestesítője. A valóságban ugyanakkor a vadnyugat észak-, kelet- és nyugat-európaiak, németek, törökök, valamint kínaiak óriási olvasztótégelye volt. A Wyoming állambeli Rock Springs 10.000 lakója például 56 különböző nemzetiséghez tartozott és ez a sokszínűség az aranyláz kitörésével tovább fokozódott. Más források szerint minden három cowboy-ból egy mexikói volt és minden négyből egy olyan afro-amerikai, akit felszabadítottak a rabszolgaság alól, de nem tudott messzebbre költözni korábbi rabtartójától.
Fotó: Afro-amerikai cowboyok, Bonham, Texas, 1890 körül
3. Fegyverviselés
Kiadós pisztolypárbaj nélkül nincs igazi western film és a vásznon minden, magára valamit is adó hős minimum két csőre töltött colttal flangál a városban. Az igazság azonban az, hogy amint megalakult egy-egy új település a vadnyugaton, a fegyverviselési tilalom bevezetése mindjárt az első rendelkezések között szerepelt. A legtöbb tűzharcra pontosan azért került sor a hatóság emberei és a törvényen kívüliek között, mert a helyi rendfenntartók nem ismertek pardont e szabály megsértését illetően. A történelmi források szerint azokban az időkben minden második letartóztatásra illegális fegyverviselés miatt került sor – ami bizony azt jelzi, hogy manapság az USA egyes államaiban jóval megengedőbbek a fegyvertartási törvények, mint akkoriban voltak.
Fotó: Dodge City, Kansas, 1878
4. Örömlányok
A westernfilmekben az örömlányokat olyan nőkként ábrázolják, akik szemlátomást szívvel-lélekkel űzik mesterségüket és már-már nagyvilági életet élnek. A valóság azonban ezzel szöges ellentétben állt: a prostitúció legalább annyira kizsákmányoló, megalázó és traumatizáló jelenség volt, mint manapság. Ráadásul a helyi újságok nyíltan és szenvtelenül beszámoltak az őket ért atrocitásokról, megnevezve, megszégyenítve, végül öngyilkosságba kergetve a szerencsétleneket. Dr. Anne M. Butler történész 1987-ben megjelent Daughters of Joy, Sisters of Misery című könyvében arról írt, hogy a vadnyugaton az örömlányok körében különösen magas volt az öngyilkossági ráta és a függőségben szenvedők aránya, illetve hogy ezek a nők nagymértékben ki voltak téve az erőszak minden létező formájának. A bordélyházak konzerválták a szegénységet, az itt élő lányok még az ételmaradékokért is véget nem érő versenyre kényszerültek, kitörési esélyük pedig egyenlő volt a nullával. Így tehát csak azokból lettek prostituáltak, akiknek nem volt más választásuk, életük pedig egy fikarcnyit sem nevezhető felemelőnek.
5. Cowboyok
A vadnyugat abszolút ikonjai a cowboyok: felfegyverzett fenegyerekek, akik feddhetetlen erkölccsel, harcedzett külsővel, sziklaszilárd belső értékekkel bírtak és acélos tekintettel néztek szembe a kietlen vadnyugat kihívásaival. Csakhogy mindebből nem sok igaz. Tény, a marhahajcsárok munkája valóban kemény fizikai munka volt. Jelentős részük azonban sem írni, sem olvasni nem tudott, szabadnapjaikon többnyire jól berúgtak, könnyen összetűzésbe keveredtek a törvénnyel, majd egy-két hónapot börtönben csücsültek. Ruhájuk nemigen hasonlított a western filmek hőseinek öltözetére. Sokkal inkább olyan darabokat hordtak, amelyeknek nem ártott, ha tehéntrágyával piszkolódnak. Távolról sem voltak erkölcsösek és igen magas volt közöttük a nemi betegségekkel fertőzöttek aránya. Ráadásul a "cowboykodást" sem az észak-amerikaiak találták fel. Az első cowboyok a vaquero-k, a mexikói marhahajcsárok voltak. Tőlük származnak a hajcsárkodásra jellemző szókincs alapjai (például a stampede és a bronco szó), a chaps (bőrből készült védőruha, amit a cowboy-ok a nadrágjukon viselnek) és a rodeo. A vaquero-k jól ismerték a délnyugati területek vidékét és vadvilágát, majd tudásukat átadták az újonnan érkező telepeseknek.
6. Bankrablások
Lövöldözés, bankrablás, kocsmai verekedések – ha egy dolgot biztosan tudunk a Vadnyugatról, az az, hogy tombolt az erőszak. A közhiedelem szerint a hírhedt banditák mesébe illő vagyonokat zsákmányoltak a bankoktól, akik nagyjából olyan biztonsági rendszerrel rendelkeztek, mint a sarki hot-dog árus. Vagy mégsem? A történészek szerint alig egy tucat jelentős bankrablás történt a vadnyugaton, az is összesen 15 államban, 40 hosszú év leforgása alatt. Összehasonlításként, 2011-ben az Egyesült Államokban mintegy 5000 bankrablás történt, melyek kapcsán több mint 100 ember sérült meg vagy vesztette életét és 30 millió dollárnak kélt lába. Több oka is van annak, hogy ennyire kevés sikeres bankrablásra került sor a vadnyugaton. Először is a városok kicsik voltak és a bank, a vegyesbolt, a kocsma és a seriff irodája egy épülettömbbe tömörültek. Kevesen veszik a bátorságot úgy egy bankrabláshoz, hogy tudják, a rend ádáz őrei mindössze két ajtóval arrébb tanyáznak. Másrészt az akkori bankok épületébe nem is volt olyan könnyű ki-be sétálni. Mivel az épületek szorosan egymás mellé épültek, oldalirányból nem lehetett észrevétlenül bejutni, az épület hátsó fala pedig megerősített fal volt, így onnan nem is igen próbálkoztak. A zsákmánnyal való távozáskor jobb híján a főbejáratot kellett használni, ahol viszont a rablók könnyen szembe találhatták magukat a törvény embereivel. Az a néhány bankrablás, amely valóban megtörtént, méltán vált híressé, hiszen Black Bart, a Dalton Gang vagy Butch Cassidy olyasvalamit vittek sikerre, amit a legtöbb korabeli bűnözőnek esze ágában sem volt megpróbálni.
Fotó: Wheeler Bank, Aspen, Colorado, 1888 és 1893 között
7. A cowboy kalap
A vadnyugat legemblematikus ruhadarabja a cowboy kalap. Ez egy végtelenül praktikus kiegészítő, hiszen széles karimája, visszahajló szélei védenek az esőtől és a naptól, miközben ellenállhatatlanul stílusos külsőt kölcsönöz a marhacsorda heteken át tartó fixírozásához. Az igazság azonban az, hogy a vadnyugaton a legelterjedtebb kalaptípus a hagyományos keménykalap volt. Népszerűségét két dolognak köszönhette. Egyrészt keményített, magas felső része hatékonyan védte viselője fejét az ütésektől, másrészt bárhol és bármikor fel lehetett venni, ami fontos szempont volt egy olyan korban, amikor társadalmi rangtól, nemtől és élethelyzettől függetlenül mindenki kötelező jelleggel kalapot viselt. A cowboy kalapként elhíresült Stetson kalapok csak az 1870-es évek közepétől váltak igazán népszerűvé, viselőik pedig elsősorban azok voltak, akik sok időt töltöttek a szabadban, így a cowboyok, csavargók.
Fotó: a híres "Dodge City Peace Commission". Az eredeti, 1883-as fotó feljavított változata, 1890
Ha mégis megnéznél néhány ütős western filmet, itt egy jó kis lista a top 10 klasszikusról!
A poszt a következő cikkek alapján készült: listverse.com/9 Crazy Trouth About the Wild West; www.wrecked.com/5 Ridiculous Myths Everyone Believes About the Wild West. egyéb források: www.cowboyactiontown.com; www.fbi.com; + sok "guglizás" és Wikipedia, a tények végett.
Fotók sorrendben: www.soundonsight.org; en.wikipedia.org; civilwarhorror.blogspot.com; www.saloon.com; www.littleredwagon.tunblr.com; carínschulenberg.com; commons.wikimedia.org; dodgecitypeacecommission.org
Tetszett a poszt? Tarts velem a Facebookon is, kattints ide!